Pesterzsébet egyik legszebb kis temploma nem hivalkodó, ám valódi ékszerdoboz szépsége és közösségének hangulata miatt is.
Az eredetileg római katolikus templomot a Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Apácarend építtette: 1910-ben telket vásároltak, és itt építették fel otthonukat Rupp építőmester tervei szerint. Az első világháború és a pénz elértéktelenedése miatt az építkezés elhúzódott, így csak 1924-re készült el a templom és a hozzá tartozó árvaház, iskola. Az apácák a felső szinten laktak, ott volt saját kis oratóriumuk, s a szentélyre is ráláttak. A többi helységben volt mintegy 150 árvának tanuló-, és hálószoba, játszótermek és ebédlő. 1950-ben a kommunista vezetés feloszlatta a szerzetesrendeket, elkobozta vagyonaikat és őket szélnek zavarta. Ezt az iskolát is „államosították”, az iskolakápolnából pedig tornatermet szándékoztak csinálni (másutt istállót, raktárt rendeztek be a templomban…). A kármelita szerzeteseknek is menekülni kellett, így hagyták a templomot a római és a görög katolikus hívekre, hogy legalább templomként funkcionálhasson. 1950 óta a görög és a római katolikus közösen használják a templomot, 1995-től hivatalosan is a görög katolikus egyház tulajdonába került, a címünnepe Urunk színeváltozása lett. Az egykori iskola közgazdasági iskola lett, teljesen leválasztva a templomtól, de Búza Barna domborműve emlékeztet az iskola és a templom összefonódására. Máig térnek vissza egykori növendékek, s meghatódva lépnek be az iskolakápolnába, ahonnan indult egykor az életük, s ahol annyi szeretetet kaptak.
A templom neogótikus stílusban épült, klasszikus íve végig kíséri az egész templomot, egységes harmóniát ajándékozva neki. A nagyméretű főoltár az erzsébeti főtemplomból került ide, neogótikus formája, rátétes fafaragása művészi kézre vall. A főoltáron 2008-ban helyezték el Szocska Ábel bazilita szerzetes gyönyörű szép Pantokrátor Krisztus ikonját. Az ikon nemes színei, kiegyensúlyozott alakja, élénk tekintete meghatározza az egész templom hangulatát, az imádságok fennköltségét. A mellékoltárok szintén neogótikus stílusban készültek, jelenleg egy bolgár festő ikonjait tárják az imádkozók elé. Az üvegablakok Palka József üvegfestő munkái, a szentségeket ábrázolják, hangulatossá és színessé teszik a belső légteret. A templom hátsó részében lett kialakítva egy imádságos sarok a máriapócsi kegykép másolatával és a keleti hagyományokra jellemző mécsesekkel. Az Istenszülő képe előtt mindig égnek a gyertyák, imádkozva mindannyiunkért. A templomban számos szobor, kép is volt, amit a visszatérő kármelita apácák könnyek között kértek és kaptak vissza: őket számos emlék köti ezekhez a szent tárgyakhoz, méltó helyük náluk van. A templom így egyre inkább keleti jelleget ölt, a régi római szobrok és képek helyére keleti ikonok kerülnek, ami sokkal jobban megfelel a keleti szertartásoknak, a keleti lelkiségnek. A templom felújítása most is folyik, bőven van tennivaló: belső festés, freskók, karzat, sekrestye – minden segítő kéz jól jön.
Az itt lakó görög katolikus híveket először a kispesti papok látták el, majd Tóth Ferenc parókus áldozatos szervezésével 2004-ben alapította Dr. Keresztes Szilárd püspök úr. A rendkívül leromlott állapotú templom felújítása nagy erőket igényelt, melyhez a hívek összefogására és a polgármesteri hivatal segítségére is szükség volt. Végül a templom külső felújítása, a főoltár festése és aranyozása, a tető és a villamos hálózat, a riasztórendszer kiépítése széppé és méltóvá tették a szent helyet a szertartásokhoz. A templom megújulásával párhuzamosan folyt a közösség egységbe kovácsolása a szép szertartásokkal, a minőségi énekléssel, a közösségi programokkal. A templom alatt közösségi terem, kis konyha és irodahelyiség lett kialakítva, ami a közösségi programokat, a hittanórát nagyszerűen szolgálja.
A görög katolikus közösség nagy részének gyökerei az ország keleti felében találhatók, kicsit „szemről” ismerjük egymást, „földiek” vagyunk egymásnak. Ettől varázslatos hangulata van a templomnak és a közösségnek, a budapesti tengerben és a római katolikus nagyegyházban kicsiny sziget, ahol sajátos otthonra találnak a görög katolikusok és mindenki, aki betér hozzánk.